Äåòàëüíàÿ èíôîðìàöèÿ îá èçäàíèè

Íà âåíãåðñêîì ÿçûêå. Pablo Picasso (1881−1973) nemcsak a XX. szazad legismertebb festoje, hanem szinte jelkepe is korunk muveszetenek. Munkassaga szamszeruen is hatalmas, idoben pedig atfogja az evszazad haromnegyed reszet. Igazi proteuszi muveszet az ove, szuntelen valtozasra, zsenialis megujulasokra volt kepes. Alkotasai allando kihivast jelentenek a megelozo evszazadok kulturalis oroksegevel szemben es orokos provokaciot az adott jelen valosagaval. Honnan indult ez a kaprazatos muveszpalya, milyen ember volt a fiatal Picasso? Mennyi az igazsag a koreje szott legendakban, es milyen kozegben bontakozott ki ez az elso probalkozasaitol kezdve rendkivulinek tartott muvesz? Ezekre a kerdesekre ad valaszt Denys Chevalier francia muveszettortenesz, aki a kezdo evek szimbolista szecesszios hatasaitol az Avignoni kisasszonyok megfesteseig tekinti at a festo palyakezdeset. Fo helyen all az un. kek es rozsaszin korszak elemzese, amelyet a koztudat Picasso legkoraibb idoszakanak tart. E latszatra erzelmes temak mogott azonban mar ott feszulnek a kesobbi evek meresz ujitasai, mindazok a festoi problemak, amelyek a modern muveszet nagy forradalmahoz vezettek. Denys Chevalier a XX. szazadi muveszet alapos ismeroje, konyve jelent meg tobbek kozott Maillolrol, Zadkine-rol, Kleerol, Berrocalrol